Végre látszik, hogy tavaszodik. Nyílnak a virágok, a gyümölcsfák is virágba borultak már.
Én is ihletet kaptam és összedobtam pár dolgot, már tavaszias hangulatban. Még szárad a lakkozásuk, de a héten mindegyik felkerül a Meskára!
Magamról
- Libelle
- Az üvegek szerelmese vagyok. Üvegfestéssel, ólomüvegezéssel és decoupage technikával készítek mindenféle szépséget.
Szombaton újra foglalkozásunk volt, igazi kuriózum,mert üvegtegolát díszítettünk Az üvegtegola még jobban kihozta a választott mintán a tükröződést és a térbeliséget. Elöl és hátul is dolgoztunk a tegolán. Elöl van a háttal álló nő, a virágok és az alakkeret, míg hátul a másik nő és a háttér. A tél és tavasz ellentétét szerettem volna megjeleníteni, mg belül már tavasz van, kívül még tombol a tél. A jeget és a havat hópasztával és csillámos lakkal imitáltam, a virágokat, valamint a nő ruhájának csipkéjét pedig 3D-en kiemeltem, majd csillámmal bekentem.
Most épp ezek a vödröcskék a szívem csücskei. Annyira lányosak és romantikusak, hogy nem lehet nem szeretni őket. Arról már nem is beszélve, hogy nagyon sokféleképpen használhatók.
Tehetünk bele virágot, tollat, ceruzát, apróságokat. Én az ecseteimet tartom az egyik ilyenben. Cinkből készültek, könnyűek és majdnem törhetetlenek. Repesztettem őket, majd rizspapírral díszítettem és árnyékoltam, aztán kaptak 3 réteg matt lakkot, a fülükre pedig selyem szalag és masni került. Már őket is megtalálhatod a Meskán!
Még tavaly sikerült beszereznem kis gömböc kerámia ékszertartókat. Múlt héten megkapták új ruhájukat. Rizspapírral és szalvétával díszítettem őket, majd finomvonalas repesztőlakkal megrepesztettem őket. Gyönyörűen megrepedt mindegyik, a kámeás lett a nagy kedvenc. Sokan félnek a sötét színektől, ha a repedések kihúzásáról van szó, de szerintem nagyon sok dolgon jobban mutat, mint a fémes színek. Erre a lent látható ékszertartó a legjobb példa.
Az első darabok már fel is kerültek a Meskára, a többiek is követik őket a héten!
Még karácsonyra kért tőlem anyukám egy teásdobozt, hogy ne össze-vissza legyenek a filterek a polcon.
Kiválasztotta a szalvétát, elkészült a doboz.
Annyira megtetszett neki, hogy összeszedte azokat a fémdobozokat, amiben a kávét, kakaót és hasonlókat tartja és lehozta a műhelyembe, hogy varázsoljam újjá őket.
Sajnos előtte képpel nem szolgálhatok,mert elfelejtettem lefénykyépezni őket. De az utána képeket mindenki megnézheti:


A századforduló hangulatát idézi fel az épp aktuális kedvencem. :)
Az október végi tanfolyamon cinkdobozt változtattunk át a kávésdobozzá. :) A dobozhoz tartozik még két espresso-s csésze csészealjjal. A dobozt olajfestékkel és repesztéssel öregítettük, majd a mintákat felragasztottuk és olajfestékkel árnyaltuk, majd a részleteket kontúrral és kontúrmatricával emeltük ki. Jó kávézást! ;)
Ez a kanna még szeptember végén készült, de a fotózása valahogy mindig elmaradt.
A Découpage Művészeti Műhely 100. foglalkozásán készítettük el, mondhatom végtelen kombinációban. Pedig ugyanazt a pár szalvétát használta mindenki.
A foglalkozás témája a több képből álló kompozíció összeárnyalása domború felületen.
A domború felületet itt a kanna adta, az összeárnyalás pedig azért volt fontos, mert 2 vagy 3 különböző szalvétát kellett összeárnyalni úgy, hogy egy egységes kompozíció legyen és ne látszódjanak a szalvéták szélei. Repesztett, olajfestékkel árnyékolt alapra dolgoztunk, majd pittorico technikával árnyaltunk.
Még nyár végén került sor a Decoupage Művészeti Műhely által megrendezett Decoupage hétvégére Monoszlón. Még gyerekként jártam a környéken, úgyhogy meglepetésként ért a Káli-medence szépsége és nyugalma. Monoszló tényleg csodás kis falu, itt töltöttük a hétvégét és közben megalkottuk a magunk kis városkáját, ugyanis a hétvége témája a tegolaváros volt.
A tegola Olaszországból származik, ott találták ki, hogy a kúpcserepet ha felállítják, akkor helyes kis házalapot kapunk. Mi ezt a hétvégén kicsit bonyolítottuk és 3 tegolából álló kompozíciót készítettünk, aminek a központi eleme egy óratorony lett. Az oktatónk annyit kért, hogy egyik se legyen olyan, mint a mintadarab, hanem eresszük szabadjára a fantáziánkat. Nos még csak 2 hasonló se lett. Van aki később még a villanyt is bevezette.:)
Íme az én variációm:
Vanília alapra dolgoztam, amit terrakottával barnítottam kicsit, az omladozó vakolatot struktúrpasztával imitáltam. A mintákat pittoricoval árnyaltam össze a háttérrel, a kovácsoltvas és ólom részeket kontúrral emeltem ki. Sajnos a képeken nem látni, de mindkét cica ki van emelve és térbeli lett.

A héten megtaláltak a különleges megrendelések.
Hét elején húgom egyik vendégének kellett egy névjegykártyatartót készítenem. Ami már önmagában is kihívás, mert nagyon pici helyem volt dekorálni. További nehezítő tényező volt még, hogy nem sok információm volt a megajándékozottról, aki ráadásul férfiember. Hát őszintén megmondom egy ideig csak pakoltam a szalvétáimat és a papírjaimat. Aztán a kezembe akadt egy tengerészes témájú papír és éreztem, hogy ez lesz az igazi!
Decoupage technikával készült, égetett sziéna és krém színű alapja lett, amit shabby chic technikával koptattam. Erre került fel két kagyló az elejére, 1 hajó a hátuljára, amit porpasztellel árnyaltam be, illetve szigeteket és sirályokat rajzoltam rá.
A megrendelőnek tetszett nagyon, remélem a megajándékozottnak is fog!
A másik megrendelésem is ajándékba készült, illetve egy harmadik is készülőfélben van, de erről majd később. Szóval a második. Egy túró rudi rajongónak készült üvegből, üvegfestékkel festve.
A mérete kb 15x5cm, 3mm-es üveg. Sajnos csak kutyafuttában tudtam lefényképezni, mert ahogy megszáradt már vitték is el!



